A szerzők értékelték az Alfred I. duPont Intézetben 1940. és 1998. között kezelt összes Perthes-kórban szenvedő gyermek orvosi dokumentációját és röntgenfelvételeit. 105 beteg (122 csípő) volt leány és 470 volt fiú (531 csípő). Tehát az 575 betegnek 18%-ánál a betegség leányokon fordult elő. A leányok 16%-ánál (17 beteg) és a fiúk 13%-ban (61 beteg) a betegség mindkét csípőt érintette. Bár a leányok súlyosabb femurfej és lateralis pillér érintettséget mutattak, ennek ellenére mindez statisztikailag nem volt igazolható a Catterall, illetve a lateralis pillér klasszifikációs módszerek felhasználásával (p > 0,05, béta = 0,99). A Waldenström-beosztás szerinti négy röntgenstádium mindegyikét bemutató röntgensorozattal rendelkezett 52 Pertheses csípő a leányok között és 184 csípő a fiú betegek között. A röntgenek elemzése igazolta, hogy a necrosis, fragmentáció, reossificatio és remodelláció megjelenésének átlagos ideje leányoknál 6,8; 7,3; 7,9 és 9,5 éves kor volt, míg fiúknál 6,8; 7,3; 7,9 és 9,9 éves kor volt. Az érintett oldali csípő femur növekedési porcának záródása leányokon átlagosan 12,9 éves korban, míg fiúknál 15,8 éves korban volt. Mindezek miatt a leányoknál a potenciális remodellációs idő átlagosan jóval rövidebb volt (3,4 év) mint a fiúknál (5,9 év). 64 leány (78 csípő) és 363 fiú (416 csípő) érte el a csontos érettségi állapotot az utolsó felülvizsgálatkor, melyet Stulberg szerinti csoportosítás alapján osztályoztak. E klasszifikáció értékelésekor a Perthes betegség kimenetelét tekintve nem találnak szignifikáns különbséget a leány és fiú betegek között ellentétben a korábban általánosan elfogadott véleménnyel (p>0,05, béta = 0,99). Bár az esetszám nem engedi meg a pontos statisztikai analízist, a vizsgálat azt mutatja, hogy leányoknál és fiúknál a hasonló kezdeti Catterall vagy lateralis pillér beosztási állapot hasonló kimenethez vezet, azt a Stulberg klasszifikáció szerint értékelve.