A növekvő mértékű, különféle környezeti károsító hatások kimutatása, s ehhez megfelelő jelző jelenségek keresése igen komplex feladat. Az expozíció-válasz viszonyt szervezeti, szervi, szöveti vagy sejtszinten számos hatásmódosító tényező befolyásolja, epidemiológiai vonatkozásban pedig az egyéni érzékenység vagy ellenállóképesség. Az ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásának kimutatása, mértékének megállapítása a sugárbiológiai kutatások egyik fontos, állandó célja. Minél mélyebben ismerjük meg a sejtbiológia folyamatait, annál több lehetőség kínálkozik a biológiai hatások indikálására. Ezek közül a citogenetikai mutatók előnyeit és nehézségeit ólommal erősen szennyezett környezetben élő gyermekek, valamint uránbányászok példáján érzékeltetjük.