Összefoglalás: Bevezetés: A depressziós tünetek gyermekkori előfordulási gyakoriságáról és rizikótényezőiről kevés magyarországi vizsgálat áll rendelkezésünkre. Jelen vizsgálatunkban a gyermekkori depressziós tünetegyüttes gyakorisága mellett a kockázati tényezőnek tekinthető stresszteli életesemények jelentőségét elemeztük. Módszerek: Vizsgálatunkat kilenc általános iskolában végeztük, az ország két régiójában. 2652 tanuló adatait elemeztük. A depressziós tüneteket a Gyermekdepresszió Kérdőív (GYD) rövidített változatával mértük, az életeseményekről a szülők által kitöltött önkitöltős életesemény-kérdőívből kaptunk adatokat.Eredmények: A vizsgált mintában a depressziós átlagpontszám 3,61 volt. A tanulók 14,9 százaléka ért el 7 vagy annál több pontot, esetükben a klinikai szintű depresszió megnövekedett kockázatáról beszélhetünk. A 29 stresszteli életesemény közül a tanulók átlagban 2,35-öt éltek át. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a depressziós tünetek és a stresszteli életesemények között. Az életesemények ilyen jellegű hatását az életkor és a nem lényegesen nem csökkenti. Konklúzió: Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy minél több stresszteli életeseményt élnek át a gyermekek, annál inkább megnő a depresszió kialakulásának veszélye.