A gyermekkori elhízás egyike korunk legjelentősebb népegészségügyi problémáinak. Az inaktív életmód és a csökkenő fizikai aktivitás a legfontosabb kiváltó tényezők közé tartoznak. Célkitűzés: Felmérésünkben Óbudán tanuló általános iskolások tápláltsági állapotát és életmódját vizsgáltuk. Módszer: A dolgozatban 3302 általános iskolás (1648 fiú, 1654 lány; 11,3+-2,3 év) adatait elemeztük. Testsúly-, testmagasság- és derékkörfogat-mérések mellett a tanulók kérdőívet töltöttek ki az aktivitási szokásaikról. Eredmények: Az IOTF-kritériumok alapján a résztvevők 14,5%-a túlsúlyos, 4,6%-a elhízott volt. A nem sportolók aránya fiúknál 9 éves kortól (15,3%) folyamatosan nőtt, és 15 éves korra megduplázódott (31,0%). Lányoknál az arány 10 éves kortól (21,0%) emelkedett, és a 15 éves lányoknak már több mint fele (53,8%) nem sportolt. A tanulók hétköznap 2,2+-1,9 órát, hétvégén 3,6+-2,6 órát töltöttek képernyő előtt. Hétköznap a gyerekek egyharmada (32,2%), hétvégén majdnem kétharmada (61,8%) több mint napi 2 órát töltött képernyő előtt. Következtetések: Mind a nem sportoló, mind a képernyő előtt naponta több mint 2 órát töltő gyermekek aránya magas volt. Tekintettel arra, hogy mind a két kockázati tényező előfordulása az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb volt, javasoljuk, hogy a megelőző programok minél korábbi életkorban kezdődjenek meg.