Tanulmányunk elején röviden bemutatjuk a nyelv strukturális jellemzőit, elválasztva ezeket a nyelvben hordozott propozicionális tudásoktól. A nyelvnek számos, implicit tartalmak közvetítésére alkalmas tulajdonsága van, ezek közül összefoglalónkban kettőt mutatunk be részletesebben: az interperszonális igékben rejlő implicit kauzalitás elméletét, valamint az úgynevezett nyelvi kategória modellt. Előbbi azt jelenti, hogy a különböző igék eltérő attribúciókhoz vezetnek, inkább felelőssé téve a cselekvőt vagy a cselekvés tárgyát. A nyelvi kategória modell szerint ugyanazt a cselekvést a beszélő különböző nyelvi kategóriákkal is leírhatja, manipulálva így a nyelvhasználat absztraktságának a szintjét. Ez azért lényeges, mert az absztraktabb nyelvhasználat egy adott cselekvéssel kapcsolatban inkább a cselekvővel kapcsolatos attribúcióhoz vezet, valamint időben stabilabbnak tűnik. A nyelvi kategóriák, így a nyelvi absztraktság megválasztását számos szociálpszichológiai jelenséggel hozták kapcsolatba: ilyen például a csoportközi elfogultság megjelenítése vagy például a sztereotípiák, elvárások közvetítése a saját és a külső csoport tagjairól.