Magyarország a szájüregi rák morbiditási és mortalitási adatait tekintve egyaránt élen jár Európában. 1975 és 2002 között a hazai szájüregi rák mortalitás drámai emelkedést mutatott, közel négyszeresére nőtt a férfi és női populációban egyaránt. Emelkedett a szájrák incidencia az ismert rizikótényezőktől mentes idős nők és a fiatalok körében is mindkét nemben, így felmerül, hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett más faktorok is szerepet játszanak a szájüreg daganatainak kialakulásában. Az epidemiológiai változások tisztázására két periódusban, 1985-1986-ban, illetve 2004-2005-ben vizsgálták a szerzők szájüregi rákos eseteket és tumormentes kontrollokat a Semmelweis Egyetem Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján. Az első fázisban 460, szövettanilag igazolt szájüregi laphámrákos esetet és 350 tumormentes kontrollt, a második fázisban 550 szájrákos esetet és 450 kontrollt vizsgáltak, különös tekintettel a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokra, illetve a tumorok lokalizációjára. A vizsgált periódusban a dohányosok aránya a tumoros és tumormentes kontroll esetek körében egyaránt szignifikánsan csökkent mindkét nemben. A daganatos és kontroll férfiak körében az alkoholfogyasztók aránya is jelentősen csökkent, miközben a nőknél csekély mértékű volt és nem változott jelentősen. A vizsgált periódus során a szájrákos esetek férfi túlsúlya szignifikánsan csökkent, a 60 éven felüli nők körében pedig rohamosan emelkedett a szájrákmorbiditás. A tumor lokalizációt vizsgálva kitűnt, hogy férfiaknál korábban az alsó ajak rákja, napjainkban a szájfenék rákja a leggyakoribb. Nők körében a gingiva carcinoma dominált mindkét periódusban. Adataik arra utalnak, hogy a szájüregi rák morbiditási és mortalitási mutatóinak drámai emelkedése Magyarországon nem magyarázható a fokozódó dohányzással és alkoholfogyasztással.