A rossz vízoldékonyság, valamint az ebből adódó folyékony gyógyszerformákat érintő nehézségek megoldása a gyógyszertechnológia egyik legfontosabb feladata. A probléma fontosságát mutatja, hogy a rendelkezésre álló vegyületek mintegy 10-30%-a, az újonnan kifejlesztett molekulák 60-70%-a rossz vízoldékonysággal rendelkezik. Dolgozatunkban bemutatjuk azokat a létező oldékonyság-növelési technikákat, amelyeket parenterális gyógyszerformában alkalmazni lehet a nehézség megoldására. Kitérünk arra, hogy milyen szempontok alapján lehet ezen módszerekből a legmegfelelőbbet választani és milyen további szempontok merülnek fel az oldószerrendszer kidolgozása során. Így többek között bemutatjuk, hogy külön figyelmet kell fordítani az egyes segédanyagok lehetséges hemolizáló hatására, az összetétel pH értékére, a sterilezhetőségre. Kitérünk arra, hogy az egyes oldékonyság-növelési módszerekre milyen gyógyszertechnológiai probléma jellemző, példákat hozunk ezekre, és ahol lehet, a problémák megoldását is bemutatjuk.