Célkitűzés: nagyfokban rövidlátó szemek phacoemulsificatióval kombinált hátsó csarnoki műlencse beültetéssel elért eredményeinek értékelése. Betegek és módszerek: Klinikánkon 33 beteg 55 nagyfokban myopiás szemén végeztünk phacoemulsificatióval kombinált hátsó csarnoki műlencse beültetést 2005 áprilisa és 2007 márciusa között. Az 55-ből 49 esetben az anamnézisében a műtétet megelőzően semmilyen egyéb beavatkozás nem szerepelt (A csoport). Ezen páciensek áltagéletkora 40,0+-11,3 év, a követési idő 6,09+-3,15 hónap volt. A műtét előtti korrigálatlan látóélesség 0,03+-0,02, a legjobb visus eléréséhez szükséges korrekció -15,3+-5,4 D sph és -1,5+-1,3 D cyl, a preoperatív legjobb korrigált látóélesség értéke 0,56+-0,28. A bulbushossz ultrahangos biometriával meghatározva 28,7+-2,2 mm volt. Az ultrahangos lencsetervezést az SRK-T formula szerint végeztük el. Az 55-ből 4 szem esetében (átlagéletkor 47,0+-1,5 év) korábban fotorefraktív keratektomián (PRK) átesett szemen (B csoport) végeztük a műtétet, és 2 szem esetében szerepelt az anamnézisben korábbi radiális keratotomia. Eredményeiket külön értékeltük. Eredmények: A lencsebeültetést követően a kontrollvizsgálatok során mért korrigálatlan látóélesség 0,61+-0,30-ra emelkedett, az átlagos korrekció igény -1,51+-1,68 D sph és -1,20+-0,78 D cyl értékre csökkent. A legjobb korrigált látóélesség a szemek 85,7%-ában javult, 14,2%-ban változatlan maradt, romlást egyetlen esetben sem tapasztaltunk. Átlagosan a látóélesség 0,81+-0,25-re, azaz kb. 2,5 számmal emelkedett. A követés során hátsótok-fibrosis 2 esetben alakult ki, retinaleválást egyetlen esetben észleltünk. Következtetések: A phacoemulsificatióval kombinált hátsócsarnoki műlencsebeültet és refraktív sebészeti szempontból jó eredménnyel alkalmazható eljárás nagyfokú myopiában, egyénre szabott kezelési terv felállítása mellett.