A Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézete által szervezett országos reprezentatív népegészségügyi felmérések (Hungarostudy, 1995, 2002) nyomán külön kiképzett kérdezőbiztosok, 1995-ben 12370 személyt, és 2002-ben 12668 személyt kerestek fel lakásukon. A tanulmány e két felmérés alapján elemzi a 30-60 év közötti aktív munkavállalók mintáját a munkahelyi stresszt meghatározó munkafeszültség legfőbb dimenziói alapján. 1995-ben 1308 férfi és 1701 nő, 2002-ben 2355 aktív munkavállaló férfi és 2175 nő vett részt ezekben a felmérésekben. A munkahelyi feszültség modellünkben a munkahelyi bizonytalanság, a munkával való elégedetlenség, a munkatársi támasz hiánya és a munkahelyi kontroll hiányából származtatható. Az alkalmazott bio-pszicho-szocio-gazdasági szemlélet keretében lépésenkénti kétváltozós logisztikus regresszióanalízis modellezéssel vizsgáltuk a munkahelyi stressz elemeinek együttes és kombinált hatásait a Beck-depresszió skálaértékekkel, a betegség nélküli munkaképesség-csökkenéssel és a betegállományban eltöltött napok számával összefüggésben. Modellszámításokat végeztünk a munkahelyi stresszel kapcsolatba hozható életminőség-kockázat nemzetgazdasági költségeivel kapcsolatban.