Fix fogművek jellemzőinek alakulása országos felmérések alapján / Fejérdy Pál [et al.]
Bibliogr.: p. 288. - Abstr. hun., eng.
In: Fogorvosi Szemle. - ISSN 0015-5314, eISSN 2498-8170. - 2007. 100. évf. 6. sz., p. 279-288. : ill.
A részleges foghiányok gyógyítására - hazai vonatkozásban - jelentős számban alkalmazunk fixpótlásokat. Dolgozatukban a szerzők e fogművek statisztikai jellemzőit kívánják bemutatni nagyszámú minta elemzése alapján. A Fogpót- lástani Klinika orvosai 1985-1989-ben "első", majd 2003-2004-ben "második" sztomatológiai szűrővizsgálatot végeztek a WHO kritériumoknak megfelelően. A szűrővizsgálat a Röntgenernyő és Fényképszűrő Állomások által szervezett tüdőszűrésekhez kapcsolódóan történt. Az "első" vizsgálatkor 6224 fixpótlás adatai, a "második" vizsgálatkor 3676 fixpótlás adatai kerültek elemzésre. Az idő-jellemzőkőn túl vizsgálták a pótfog-számot, a pótfog/pillér arányt (pillér telítettség), a pótolt fogak helyét, a pillérek helyét, valamint a pótlást határoló "foghely" jellemzőit (maradékfog, korona, pótfog, foghiány), hídváz, illetve a leplezés anyagát. Az adatok kezelésére és kiértékelésére SPSS for Windows 10.0.5 programcsomagot használtak. Az átlagos viselési idő 9,34 - 8,47 év. Az átlagos tagszám; a felső állcsonton 6,34, az alsó állcsonton 4,62. Az átlagos pillérszám; a felső állcsonton 3,58, az alsó állcsonton 2,82. A leggyakoribb pillérfog mind a felső, mind az alsó állcsonton a szemfog (23%), (20%) előfordulással. A leggyakrabban pótolt fogak a felső állcsonton: az első kisőrlők (27%), majd a második kisőrlők (23%); az alsó állcsonton az első nagyőrlők (36%), majd a má- sodik kisőrlők (21%). Megállapítható, hogy a kapott eredmények jelentős mértékben állcsontfüggők, ugyanakkor a nem és az életkor a talált értékeket gyakorlatilag nem befolyásolja, a jobb és bal oldal pedig szimmetriát mutat. A 2004-es adatok egyértelműen a hidak extenziójáról, a pillérfogak számának szignifikáns növekedéséről tanúskodnak. Úgy gondoljuk, hogy a fix fogművek jellemzőinek széles körű statisztikai elemzése segít a lakosság szájállapotának jobb megismerésében. A közreadott eredményeik, a változások trendje epidemiológiai szempontból hasznosak. Megítélésünk szerint valid, releváns adatokat szolgáltatnak a fogászati ellátás stratégiai tervezéséhez, az oktatás hatékonyságának méréséhez is.