A szájegészséghez kötött életminőség (OHRQoL) fogalma a száj- és arcfájdalomra, a funkciós korlátozottságokra, a pszicho-szociális hatásokra, a megjelenés miatti aggódás részleteire terjed ki. Ebből következően, a fogpótlástanban különösen fontos az OHRQoL, amely hét kérdéskörbe szerkesztett kérdőívvel több tünetre, problémára és szociális hatásra kérdez rá. A 49 kérdésben kifejlesztett OHIP (Oral Health lmpact Profile) alkalmazhatóságát több kulturális környezetben erősítették meg. A kiindulási (T0), röviddel a kezelés után (T1) és későbbi megfigyelési idő múlva (T2) a tünetek és problémák csökkenése figyelhető meg a fogpótlás után. A megelégedettségben a leglátványosabb javulás a rögzített fogpótlást viselőknél lépett fel. A kezelés előtti és utáni problémák jelentősen különböznek a részleges és teljes fogpótlást viselők között, ahogy ezt az OHIP átlagértékek mutatják az eddig felmért lakosság csoportokban. A száj- és fogbetegségekben nem érintett lakossági átlaghoz hasonlítva a foghiányos állapot OHIP értékei szignifikánsan magasabbak, és az elégedettség a terápia típusától függően rövidebb vagy hosszabb idő elteltével az egészséges átlaghoz közelít. Az eddig megismert eredményekből kiderült, hogy a szájegészségre gyakorolt hatás mérése hatékony eszköznek bizonyult a fogpótlás terápiás lehetőségeinek ajánlásában és kiválasztásában.