E tanulmány két évtizedes kutatómunka eredménye. Arra vállalkozik, hogy - elsősorban külföldi - pszichoszociális fogászati kutatási eredmények alapján felvázolja a fogászati szociológia körvonalait. A budapesti Orvostudományi Egyetem (ma: Semmelweis Egyetem) Magatartástudományi Intézetének megalakulásával (1993) kedvező feltételek alakultak ki a fogászati szociológia kidolgozására. A kilencvenes évek második felében zajlott a külföldi fogászati epidemiológiai-szociológiai-pszichológiai kutatási eredmények szisztematikus feltárására és szintetizálására irányuló irodalomkutatás. Az eredmények alapján felvázolhatók a fogászati szociológia főbb területei: 1. A fogászati páciens. A fogászati státus egyenlőtlenségei, ennek magyarázata a páciens szocioökonómiai státusa alapján. Az orális egészségmagatartás (a napi rutin szájhigiéné stb.) szociális szabályszerűségei. Attitűdök az orális egészségmagatartásban (hiedelem-modell és életminőség). 2. A fogorvos. A fogorvossá válás (szakmai szocializáció) pszichoszociális szabályszerűségei (motivációk stb.). A fogorvosi pályaattitűdök főbb területei, összetevői. A kiégési szindróma (burnout) jelentkezése fogorvosoknál. A fogorvosok társadalmi státusa, különös tekintettel a magyar viszonyokra (privatizáció). 3. A fogorvos-páciens interakciói. A kölcsönös részvétel pszichoszociális modellje. A fogászati szorongás szociológiája (a dentális félelem). A fogorvos-páciens kommunikáció főbb szabályszerűségei. A fogászati páciens elégedettsége, ennek pszichoszociális mutatói. A ?jó fogorvosi ellátás? kritériumai.