Az intelligens hatóanyag-hordozó rendszerek a technológiai fejlesztések élvonalában helyezkednek el, ezen belül pedig a termoreszponzív rendszerek a kutatások egyik perspektivikusterületét adják. Ilyen termokontrollált hatóanyag-leadó rendszer alakítható ki a liposzómák alkalmazásával is. Napjainkban alkalmazásuk elterjedése például a daganatterápiában alternatívát nyújtó hipertermiás kezelések során jöhet szóba. Szerkezeti és fizikai-kémiai jellegzetességeik széleskörű változtathatóságának köszönhetően a szakemberek sajátságaikat az adott kórfolyamatban szükséges terápiás kívánalmakhoz igazíthatják. Ugyanakkor a fejlesztések során számos technológiai problémával is szembesülünk. A fejlesztések során ezek figyelembe vételével, áthidalásával kell eljárnunk, jövőbeni feladatunk természetszerűleg ezek leküzdése. A hatóanyag-hordozó gyógyszerrendszerek tökéletesítése, a formulálási lehetőségek bővülése, az új applikációs utak megjelenése [p1.:bőrön át (tapasz), tüdőn át (aeroszol)] a gyógyszer-technológiai kutatások és fejlesztések végtelennek tetsző lehetőségeit táiják elénk. Mára már a hagyományos tabletta gyógyszerforinával szemben is olyan alapvető adagolási elvárásokat támaszthat a gyógyszertechnológus vagy a gyógyszert felíró orvos, nem utolsósorban az applikációban érintett beteg is, amely megköveteli a módosított hatóanyag-leadást (MR: modified release), tehát például a napi 3X1-es adagolás lecsökkentését 2x1, ideális esetben napi 1 alkalmazásra. Ezzel számottevően növelhető a beteg complience érzése, míg párhuzamosan csökkenthető betegségtudata, csökken továbbá a gyógyszercsere, interakció esélye és a gyógyszer alkalmazásának kimaradási (elfelejtési) lehetősége. A ternioreszponzív gyógyszerrendszerek fejlesztése számtalan érdemesnek ítélt segédanyag és technológiai módszer bevonását irányozza elő a kutatásokba. E fejlesztések jelentősebb eredményeit későbbi cikkeinkben közöljük.