Vizsgálatunkban mentálhigiénés szakirányú továbbképzésen részt vevő hallgatók (n=94) szövegmintáit dolgoztuk fel a tartalomelemzés módszereivel, elsősorban a gondolkodási struktúrák feltárása céljából. A válaszadóknak egy rövid, de viszonylag bonyolult esetleírást kézhez kapva kellett kifejteniük, hogy hogyan lehetne segíteni, milyen lépéseket lehetne tenni az adott helyzetben. A szókategóriákat leíró ún. szövegváltozókat főkomponens-analízissel vizsgáltuk, és hat főkomponenst választottunk ki. Ezek két fő csoportba voltak sorolhatók, melyekből az egyik az ingerként adott eredeti szöveg tartalmi vonatkozásait képezte le, a másik pedig a mentálhigiénés segítő attitűdöt tükrözte. Részben ugyanezen, részben pedig szakértői kódolással létrehozott ún. tematikus változókat elemeztünk abból a célból is, hogy a mentálhigiénés képzést kezdők csoportjának vélt inhomogenitásait megpróbáljuk feltárni. Összességében azonban arra jutottunk, hogy a válaszadók különféle szociológiai jellemzői érdemben nem voltak kimutathatók szövegeikből. A felmérés egy olyan longitudinális vizsgálat első fázisának része volt, amely a mentálhigiénés szakképzés hatékonyságának mérésére irányul.