A szerző röviden áttekinti a viselkedés- és kognitív terápiák történetét, kialakulásuk és fejlődésük tudománytörténeti és szellemi mozgatórugóit. A pszichoterápiák dinamikusan fejlődő irányzatának legáltalánosabb jellemzőit a pszichoanalízissel állítja párhuzamba, s a kérdést filozófiai megközelítésben elemzi. Röviden érinti az irányzaton belüli fejlődési tendenciákat, s az újabb alkalmazási területeket. Rámutat arra, hogy a pszichoterápiás kutatásokon belül egyre erőteljesebben érvényesül a közös alapelvek keresése, s az egyes irányzatok egymás felé közelednek.