Az utóbbi évtizedekben a gyermekeknél bekövetkezett drámai caries prevalencia csökkenés felnőtteknél általában nem tapasztalható. Náluk a kedvező változások - elsősorban az iparilag fejlett országokra vonatkozóan - más fontos tendenciákban mutatkoznak meg. A közlemény célja bemutatni a hazai 35-44 és 65-74 éves populáció orális egészségi állapotát, a leggyakoribb megbetegedések trendjét és kezelési szükségletét a WHO Orális Adatbank számára végzett,,pathfinder" felmérések alapján. A vizsgálatokat 17 helyszínen a WHO e célra ajánlott módszere és diagnosztikai kritériumai szerint kalibrált team végezte. A minta összlétszáma 1627 fő volt. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a 35-44 éves felnőtteknél a caries prevalencia nagy, az utóbbi 15 évben lényegében nem változott. Az 1985-ben, 1991 -ben és 2000-ben mért 15,0-16,0 közötti DMFT értékek állandónak tekinthetők. Kedvezően alakult viszont a DT/FT aránya .'A felnőttek parodontális statusa gyakorlatilag szintén változatlan. A korcsoport 4,5%-ának van egészséges parodontiuma, így a kezelési szükséglet nagy. A 35-44 évesek foghiányos állapota tekintetében javulás nem észlelhető az elmúlt tizenöt évben, sőt a fogatlanok frekvenciája 0,3%-ról 1,4%-ra emelkedett, annak ellenére, hogy az MT átlagértéke az 1985-ben mért 10,2-ről 2000-ben 9,2-re csökkent. Az időskorúak (65-74 évesek) DMFT átlagértéke 23,3. A szuvas és tömött fogak száma közel egyforma. A teljes foghiányban szenvedők aránya 26%. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a WHO ezredfordulóra kitűzött, a felnőttekre és időskorúakra vonatkozó céljait nem sikerült teljesíteni hazánkban. A lakosság orális egészségének támogatása továbbra is sok munkaerőt és munkaidőt igénylő feladat. Már fiatalabb életkorban megkezdett primer prevenciós programokra, aktívabb egyéni közreműködésre, valamint rizikó- és preventív-orientált fogorvosi praxis-működtetésre van szükség.