A szénhidrát-anyagcsere rendellenességei és a szájüregi rák kockázata / Suba Zsuzsanna, Ujpál Márta
Abstr. hun.
In: Fogorvosi Szemle. - ISSN 0015-5314, eISSN 2498-8170. - 2007. 100. évf. 5. sz., p. 243-249. : ill.
A dohányzás és az alkoholfogyasztás az orális carcinoma (OC) legfontosabb kockázati tényezői. Az utóbbi évtizedekben a fejlett nyugati országokban a két káros szenvedély hatékony visszaszorításával kedvező, csökkenő tendenciák mutatkoztak az OC morbiditását és mortalitását illetően. Egyidejűleg, a korábban igen magas férfi/nő arány az betegek körében világszerte csökkenő tendenciát mutat. Ezt a jelenséget rendszerint azzal magyarázzák, hogy a nők körében is egyre inkább terjed a dohányzás és a mértéktelen alkoholizálás. Az irodalmi adatok viszont arra utalnak, hogy egyre több a nem dohányzó, nem alkoholizáló eset a nők körében. Mindezen ellentmondások alapján feltételezhető, hogy az epidemiológiájában endogén tényezők, például anyagcsere- és hormonális zavarok is szerepet játszhatnak. Az insulin rezisztens állapotok, például a metabolikus szindróma és a 2-típusú diabetes (DM2) talaján számos emberi betegség alakulhat ki. A reaktív hyperinsulinaemia, az insulin-szerű növekedési faktorok fokozott képzése, a hyperglycaemia és súlyos szövődményei mind bizonyítottan rákkeltő tényezők. Diabetesben a kis- és nagyerek károsodása eredményeként csökken a szövetek vérellátása. A DM kapcsán kialakuló hypoxia, az extracellularis matrix, valamint a gyulladásos és immunreakciók defektusai szintén elősegítik az OC kialakulását. Az irodalmi adatok és a szerzők saját vizsgálati eredményei arra utalnak, hogy a DM2 fokozott kockázatot jelent az OC-ra vonatkozóan. Kitűnik továbbá, hogy a DM jelentősen fokozza az lokális és metasztatikus terjedését is. Az összefüggések a glukóz metabolizmus zavarai és a tumorok keletkezése és terjedése között új lehetőségeket teremtenek az megelőzésére és kezelésére.