A vizsgálat célja volt, hogy összehasonlítsák a step-back technikával és GT Rotary File nikkel-titánium gépi forgóműszerrel végzett gyökércsatorna-előkészítés után megmaradó csatornafal-vastagságot, valamint összevessék a két eljárás időszükségletét. A szerzők 20 extrahált molárist dekoronáltak, két vizsgálati csoportot képeztek, majd vesztibulo-orális radioviziográf (RVG) felvételt készítettek. Az 1. csoportnál step-back preparálást végeztek, a 2. csoportnál System GT Rotary Files műszerkészlettel dolgoztak. A molárisok meziobukkális (MB) gyökércsatornáit #30-ig, palatinális/disztális csatornáit #40-ig tágították. Mérték a preparáláshoz szükséges időt. Újabb RVG felvétel készítése után meghatározták a vizsgált gyökerek vesztibulo-orális vetületének csatornafal vastagságát. A méréseket az RVG felvételeken preparálás előtt és után a csatorna meziális és disztális pontjain a radiológiai apextől 3, 6 és 9 mm-re végezték. A maradék keményszövet tekintetében a legnagyobb eltérést a preparálás után és a preparálás előtt mért csatornafalvastagság hányadosánál a MB gyökércsatorna disztális dentinfalán a koronális és középső harmadban találták: stepback preparálás esetén 0,605 illetve 0,754, GT file-nál 0,824 és 0,895. Az átlagos kezelési időt a step-back preparációnál 100%-nak tekintették mind az MB, mind a disztális/palatinális csatornák esetén. System GT Rotary Files alkalmazásával az MB csatornáknál 68,7%-ra, a disztális illetve palatinális csatornák esetében pedig 52,5%-ra csökkent a kezelési idő szükséglet. A NiTi műszerekkel egyes csatornaszakaszokon a túlzott szövetelvétel megelőzhető, a kezelési idő pedig jelentősen csökkenthető.