A transzkatéteres aortabillentyű-implantáció (TAVI) az elmúlt két évtizedben egyre erősebb evidenciákkal rendelkező terápiás lehetősége lett a degeneratív súlyos aortabillentyű-stenosis kezelésének. Az indikációs kör függetlenné vált a szívsebészeti beavatkozás kockázatától, és egyre inkább a várható életkilátásokhoz igazodik. Az aktuális irányelvek a TAVI és a szívsebészeti aortabillentyű-csere (SAVR) egyértelmű javaslatai mellett hagynak "szürke zónákat" is, amelyek lehetőséget teremtenek a két beavatkozás előnyeinek és hátrányainak, valamint a beteg érdekeinek és a helyi viszonyoknak a figyelembevételével az optimális döntés meghozatalára. Minél fiatalabb betegcsoportra terjesztjük ki a TAVI-t, annál inkább figyelembe kell venni azokat a tényezőket és hosszú távú hatásokat, amelyek ezzel az intervenciótípussal együtt járnak. Az intraventrikuláris vezetési zavarok, a pacemakerimplantáció, a paravalvuláris leak mellett fontos kérdés a billentyű élettartama, valamint a TAVI utáni perkután koronáriaintervenciók és az esetleges aortabillentyű-reintervenciók elvégezhetősége. Az első intervenció - akár TAVI, akár SAVR - kiválasztása kulcsfontosságú, ugyanis meghatározhatja a beteg életminőségét, a billentyű élettartamát, valamint a későbbi, ismételt invazív beavatkozások lehetőségét.  Kulcsszavak: aortabillentyű-stenosis, transzkatéteres aortabillentyű-beültetés, TAVI-élettartam, aortabillentyű-reintervenció, lifetime management