Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény hatálybalépése óta a tájékoztatáshoz való jog az egészségügyi ellátórendszer bármely szintjén megilleti a betegeket. Az érintettek és hozzátartozóik egyre inkább tisztában vannak a betegjogokkal, és törekednek megfelelően használni és érvényesíteni azokat. Ezzel egyidejűleg érdemes áttekinteni azt, hogy az egészségügyi szolgáltatók a napi tevékenységeik során megfelelően alkalmazzák-e a betegjogi rendelkezéseket. A betegjogi képviselők napi munkája nagymértékben megmutatja, hogy az egészségügyi szolgáltatások során egyes betegjogok milyen számban és megoszlásban sérülhetnek. Az elmúlt három évben készült, és az Integrált Jogvédelmi Szol gálat weboldalán is elérhető beszámolók statisztikai adatait vizsgálva az egyik leggyakrabban sérült betegjogot, a tájékoztatáshoz való jogot tekinti át a rövid összefoglaló. E statisztika alapján elmondható, hogy a tájékoztatáshoz való jog sérelme a megkeresések számát te kintve a harmadik helyen áll. A betegtájékoztatás mi kéntje az egészségügy valamennyi szereplőjét érinti, a szolgáltatót elsősorban panaszvizsgálati, a beteget és/vagy a hozzátartozót a betegsége kimenetele, illetve a pontos betegútkövetés szempontjából. A közös cél adott: ÉRTSÜK JÓL EGYMÁST! A panaszmentes és elégedett beteg ellátáshoz nélkülözhetetlen meghallanunk egymás hangját.  Kulcsszavak: betegjogok, betegtájékoztatás, panaszkezelés