Az elmúlt évtizedekben az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elsősorban a klinikai vizsgálatok testületi kutatásetikai véleményezését végezte, amely mellett ellátta az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban indított különböző bírósági, hatósági eljárásokban történő igazságügyi orvosszakértői testületi véleményalkotás feladatát is. 2023 óta feladatköre kibővült az orvosetikai eljárásokkal. A teljesen más jellegű eljárások különböző szempontok szerint felkért, illetve megválasztott tagokból álló testületek döntéseit, állásfoglalásait igénylik. A hivatásrenden belül szabad, közvetlen és titkos választásokon a kollegiális bizalom alapján választják meg az orvosetikai panaszok kivizsgálására hivatott bizottságok tagjait. A meritokrácia, a szakmai kiválóság alapján történő jelölések nyomán miniszteri felkérés alapján kerül be valaki az ETT kutatásetikai testületeibe, illetve az Egészségügy Területén Működő Igazságügyi Szakértői Testületbe (ISZT), amely egészségügyi szolgáltató ellen folyamatban lévő kártérítési eljárásban, illetve egészségügyi dolgozók ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban adhat szakértői véleményt. Az orvosok ellen indított eljárások, panaszok vonatkozásában míg etikai eljárást bárki bármelyik orvos ellen kezdeményezhet, addig bíróságok, hatóságok kérhetik az ISZT testületi véleményét. Az ETT orvosetikai bizottságok az ETT Orvosetikai Kódexe szerint működnek; az ISZT a hatályos jogszabályok, szakmai irányelvek alapján alakítja ki szakértői véleményét.  Kulcsszavak: etika, etikai kódex, igazságügyi orvostan, jogalkalmazás, orvosetika