Bevezetés: A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években új dimenziókat nyitott az egészségügyi információ hoz való hozzáférés és az egyéni egészségtervezés területén. Ennek következtében egyre többen fordulnak digitális eszközökhöz életmódbeli döntéseik támogatása miatt vagy prevenciós és szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információk megszerzése céljából. Célkitűzés: Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek milyen mértékben veszik igénybe a ChatGPT szolgáltatást primer és szekunder prevencióval kapcsolatban. Módszer: Ennek vizsgálatára négy részből álló saját fejlesztésű kérdőívet használtunk, amely rákérdezett a kitöltők internethasználati szokásaira, tartalmazott egészségműveltségükkel kapcsolatos kérdéseket, valamint a ChatGPT használatával kapcsolatos attitűdjeiket, tudásukat és magatartási mintázataikat vizsgálta. Eredmények: 112 fő bevonásával történt meg az elsődleges tesztelés, amely mintának a többsége nő (83,0%, n = 93), átlagéletkora 33,99 év volt. Az internethasználat tekintetében a résztvevők többsége bevallásuk szerint óránként használja az internetet (78,6%, n = 88). A válaszadók egészségügyi döntéshozatalára gyakorolt hatás tekintetében a minta heterogén képet mutatott. A kitöltők 17,86%a nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligencia használata kifejezetten pozitívan befolyásolta az egészséges életmóddal és a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos döntéseiket. Megbeszélés: Az általunk kidolgozott kérdőív pilot jellegű alkalmazása és elsődleges tesztelése megvalósult, amely magyar mintán vizsgálta a nyelvi modellek prevenciós célú felhasználását. Következtetés: Jelenlegi eredményeink a technológiahasználat korai mintázatainak feltárására alkalmas, a jövőben azonban tervezzük a kérdőívnek nagyobb és heterogénebb mintán történő alkalmazását is.  Kulcsszavak: generatív mesterséges intelligencia, nagy nyelvi modell, primer prevenció, szekunder prevenció