Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=168819
MOB:2025/4
Szerzők:Gáborján Anita; Szabó Miklós; Katona Gábor; Muzsik Béla
Tárgyszavak:ÚJSZÜLÖTT BETEGSÉGEK ÉS RENDELLENESSÉGEK; HALLÁS; SZŰRŐVIZSGÁLATOK; REGISZTEREK
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2025. 166. évf. 47. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A Nemzeti Újszülöttkori Hallásszűrés Regiszter működése és eredményei ötéves tapasztalat alapján / Gáborján Anita [et al.]
  Bibliogr.: p. 1875-1876. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2025.33426
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2025. 166. évf. 47. sz., p. 1869-1876. : ill.


Bevezetés: Az újszülöttkori hallásszűrés kiemelkedő jelentőséggel bír a halláscsökkenés korai felismerésében és kezelésében. Célkitűzés: Tanulmányunk bemutat egy magyar fejlesztésű adatbázist, amely a hallásszűrési és -ellátási adatok gyűjtésére és elemzésére szolgál. A Nemzeti Újszülöttkori Hallásszűrés Regiszter 2019. szeptember 1. óta gyűjt adatokat az újszülöttosztályokon és a neonatalis intenzív centrumokban végzett kötelező objektív hallásszűrés eredményéről és a kijelölt öt verifikálócentrum visszaigazolásáról. A kutatás célja az adatbázis struktúrájának ismertetése és a gyűjtött adatok elemzése. Módszer: A regiszter az agytörzsi kiváltott válaszok (BERA) mérését végző szűrőkészülékek adatait gép-gép kapcsolaton keresztül gyűjti össze. Indikátorok meghatározása és elemzése történt a regiszter adatai alapján a 2020 és 2024 közötti ötéves periódusban, éves lebontásban. Eredmények: A vizsgált időszakban összesen 345 945 újszülött hallásszűrési adata került az adatbázisba. A szűrési lefedettség 80,16%-os volt. A halláscsökkenés gyanújával kiszűrt újszülöttek aránya 6,14% volt. A pozitív szűrési eredményt mutató gyermekek 16,81%-ánál készült verifikálócentrumban audiológiai vizsgálat a regiszterbe felvitt adatok alapján. Megbeszélés: A regiszterbe bejelentett adatok alapján a hallásszűrés nem valósul meg teljeskörűen. A kiszűrések aránya nagy, ami a további ellátási rendszerre és az érintett családokra nagyobb terhet jelent. Alacsony szintű a verifikálócentrumokba történő adattovábbítás, és kérdéses a kiszűrt gyermekek eljutása a megfelelő audiológiai diagnosztikára és ellátásra. Következtetés: Az eredmények alátámasztják az egységesített adatgyűjtés fontosságát a hatékony hallásrehabilitáció érdekében. Következtetéseket vonhatunk le a betegutak működéséről, és rávilágít a hiányosságokra, javításra szoruló pontokra. Nem elegendő az adatgyűjtés, folyamatos adat- és betegkövetés szükséges. A védőnők, házi gyermekorvosok bevonása, tudatosságuk növelése fontos, ami a jelen cikk célját is képezi.  Kulcsszavak: újszülöttkori hallásszűrés, regiszter, adatbázis, veleszületett halláscsökkenés, korai ellátás