Célkitűzés: A szakirodalom alapján a mentalizációs deficitek, a bizonytalan kötődés és az észlelt stressz magasabb szintje összefüggést mutat, azonban ezen konstruktumok kapcsolatát még nem vizsgálták magyar felnőttek körében. Kutatásunkban felnőtt, nem-klinikai mintán vizsgáltuk a mentalizáció, a kötődés és az észlelt stressz kapcsolatát. Módszer: A vizsgálatunkban 255 felnőtt töltötte ki tájékoztatott beleegyezést követően a Refl ektív Funkció Kérdőívet (RFQ-R-7), a Tapasztalatok Szoros Kapcsolatokban kérdőívet (ECR-R-HU) és az Észlelt Stressz Kérdőívet (PSS). Az elemzések során két egyszerű mediátor modellt teszteltünk. Az elemzések eltértek egymástól a független változóban, míg egyikben az ECR-R-HU kötődési szorongás alskálája, addig a másikban a kötődési elkerülés alskálája volt a független változó. Függő változónak az észlelt stresszt (PSS), mediátornak a hipomentalizációt (RFQ7) választottuk mindkét modellben. Eredmények: A modellek szignifi kánsak voltak. A kötődési szorongás és az észlelt stressz közötti direkt út (c' = 0,11, p < 0,001, ß = 0,29) és az indirekt út a hipomentalizáción keresztül is szignifi kánsnak bizonyult (ßab = 0,04 [0,02 - 0,06], ß = 0,10). A kötődési elkerülés és az észlelt stressz közötti direkt út szignifi kánsnak bizonyult (c' = 0,05, p = 0,04, ß = 0,12), azonban az indirekt út a kötődési elkerülés és az észlelt stressz között a hipomentalizáción keresztül nem volt szignifi káns (ßab = -0,004 [-0,02 - 0,01], ß = -0,01). Következtetések: Az eredményeink - a limitációk fi gyelembevételével - arra utalnak, hogy a kötődési szorongás a hipomentalizáción keresztül állhat kapcsolatban az észlelt stresszel, míg a kötődési elkerülés direkt úton állhat kapcsolatban az észlelt stresszel. Ezeknek az eredményeknek a prevenció és intervenció szempontjából fontos gyakorlati implikációi vannak.  Kulcsszavak: mentalizáció, kötődés, stressz, észlelt stressz, szorongás