Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=167814
MOB:2024/1
Szerzők:Kiss Botond László; Bali Cintia; Basler Julia; Fehér Adrián; Zsidó András Norbert
Tárgyszavak:MORBIDITÁS; PSZICHOLÓGIA; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Magyar Pszichológiai Szemle - 2024. 79. évf. 1. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0016/0016-overview.xml]


  A Morbid Kíváncsiság Skála magyar nyelvű változatának adaptációja / Kiss Botond László [et al.]
  Bibliogr.: p. 114-117. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2023.00050
  In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2024. 79. évf. 1. sz., p. 101-118. : ill.


Háttér és célkitűzések: Az erőszakos, kellemetlen vagy halálhoz köthető tartalmak iránti érdeklődés a morbid kíváncsiság mértékével jellemezhető. Az ilyen tartalmak általában félelmet, undort, illetve elkerülő viselkedést váltanak ki, ugyanakkor egyes embereket a kiváltott arousal emelkedés miatt mégis vonzanak. A jelenség részletesebb feltárásával pontosabb képet kaphatunk arról, milyen tényezők játszanak szerepet olyan specifikus fóbiák esetén, ahol mind az undor, mind pedig a félelem releváns érzelmi reakció. A jelen tanulmány célja a Morbid Kíváncsiság Skála pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer: A kutatás során összesen 592 fő (442 nő, 150 férfi) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A kitöltők átlagéletkora 34,2 év (SD: 10,64; terjedelem: 18-73 év). A Morbid Kíváncsiság Skála mellett a résztvevők a Szenzoros Élménykereséses Skálát és az Undorérzékenység Skálát töltötték ki. A Morbid Kíváncsiság Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti eljárásokkal is ellenőriztük. Eredmények: A Morbid Kíváncsiság Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán. A kérdőív tételei megfelelően diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendelkező kitöltők között, és a kérdőív megbízhatóan mér az átlaghoz viszonyított kétszeres szórástartományban. A kérdőív összpontszáma és alskáláinak pontszámai pozitív irányú összefüggést mutattak a szenzoros élménykereséssel, míg az összpontszám, az Erőszak és a Test megsértése alksálák pedig az undorérzékenységgel mutattak negatív irányú kapcsolatot. Következtetések: Mindent összevetve eredményeink alapján a Morbid Kíváncsiság Skála magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. A kérdőív releváns eszköz lehet kellemetlen vagy undorító tartalmakhoz való viszonyulás mérésére, a megközelítő-elkerülő viselkedéses rendszer vizsgálatára; mind kutatások, mind pedig terápiák során utánkövetésre.  Kulcsszavak: morbid kíváncsiság, undorérzékenység, élménykeresés, Morbid Kíváncsiság Skála, MCS, modern tesztelmélet