Bevezetés: Az amelogenesis imperfecta (AI) olyan örökletes betegség, amely mennyiségi vagy minőségi fogzománchibákat mutat szisztémás megnyilvánulások hiányában. Az AI gyakran társul nyitott harapással, amely szintén komplex ellátást igényel. A végleges fogászati kezelésben az indirekt pótlások készítésére kell összpontosítani, így a korai felismerés és ellátás a hosszú távú sikeresség kulcstényezői, mivel a betegségben érintett zománc esendőbb a fogszuvasodással szemben. Esetismertetés: 15 éves fiatal nőbeteg 2022-ben jelentkezett a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján az AI következtében erősen lekopott fogai miatt. Az intraorális vizsgálat során minden fogán redukált zománcot találtunk, illetve nyitott harapása is volt. A fogfejlődési rendellenességre vonatkozó aktuális szakmai ajánlásokat követve az alsó és felső állcsonton monolitikus cirkónium-dioxid koronák, sínek és a kialakult foghiányok ellátására hidak készítését terveztük, valamint harapásemelésre is szükség volt. Összefoglalás: Az AI-ban szenvedő betegek számára a fogak megjelenése pszichológiai és funkcionális aggodalmakra adhat okot, így minden kezelési terv célja a helyreállítás és a rendszeres nyomon követés. Az AI-s betegek esetén rendkívül fontos a megfelelő szájhigiéné fenntartása. Ilyen kórképnél az indirekt restaurátumokkal való ellátást preferálja a szakirodalom.  Kulcsszavak: amelogenesis imperfecta, nyitott harapás, digitális, cirkónium-dioxid, protetikai rehabilitáció