A XX. század döntő részében uralkodó medikalizált betegségmegelőzési szemléletet az Ottawai Karta (1986) holisztikus egészségfejlesztési felfogása váltotta. Az ebben a dokumentumban szereplő alapelvek és cselekvési területek időtállóknak bizonyultak, de az elmúlt években globális és politikai dimenziókkal bővültek. A 2021 végén, a COVID-19 pandémia okozta népegészségügyi, gazdasági válságban elfogadott Genfi Jólléti Karta szerint az egészségfejlesztésnek - többek között az emberek egészségértésének javítása révén - a jólléti társadalmak megteremtését és a fenntartható fejlődést kell szolgálnia. Az új koncepció érvényesülését elősegítő forgatókönyvek és programok világszerte még váratnak magukra. A Genfi Jólléti Karta kihívást jelent a hazai iskolai egészségfejlesztés számára is.  Kulcsszavak: egészségfejlesztés, fenntarthatóság, jólléti gazdaság és társadalom