Bevezetés: Az ásítás normális, sztereotip fi ziológiai esemény az emberekben és az állatvilágban. Amennyiben túlzottan gyakori (>3/ 15 perc), akkor kóros ásításnak (PÁ) nevezzük. A PÁ-nak számos oka lehet, de leggyakrabban gyógyszerek mellékhatásával hozható összefüggésbe, különösen a pszichofarmakológiában használt gyógyszerek esetében. Bár vannak elszigetelt esetbeszámolók és esetsorozatok, a PÁ-val kapcsolatban nem állnak rendelkezésre jelentősebb vizsgálatok. Ez a munka ezt a hiányosságot igyekezett pótolni. Módszere: A jelen munka célja a PA jellemzőinek feltárása volt, Ausztrália (Database of Adverse Event Notifi cations), Kanada (Canada Vigilance Adverse Reaction Online Database) és az Amerikai Egyesült Államok (FDA Adverse Event Reporting System - FAERS) nem kívánatos mellékhatás-adatbázisainak adatai alapján. Ezek az adatbázisok összegyűjtik és nyilvános hozzáférést biztosítanak a gyógyszerekkel és terápiás termékekkel kapcsolatos nemkívánatos eseményekről szóló jelentésekhez. Elsődleges farmakovigilancia eszközként, valamint az egészségügyi szakemberek, kutatók, és a nyilvánosság számára első vonalbeli forrásként szolgálnak a gyógyszerek biztonságosságának nyomon követéséhez és megalapozott döntések meghozatalához. 2023 júniusának első hetében átvizsgáltuk a nyílt hozzáférésű, korlátozások nélküli gyógyszer mellékhatás adatbázisokat, az "ÁSÍTÁS" szót használva egyetlen keresőkifejezésként a gyógyszermellékhatások esetében, egyéb korlátozás nélkül. Összegyűjtötték a PA esetek adatait nemmel, életkorral, a gyógyszerhasználat okával, egyéb kísérő panaszokkal, valamint a mellékhatás(ok) jellegével és kezelési indikációjával együtt. Leíró statisztikai elemzéseket végeztünk. Eredmény: Az USA adatbázisában szereplő 2655 esetből 398 (15%) esetében több mint egy gyanús gyógyszer, összesen 578 gyógyszer volt érintett. A leggyakrabban érintett gyógyszerek az apomorfi n, sertralin, fluoxetin és paroxetin voltak. Összesen 341 (12,8%) esetben szerepelt az ÁSÍTÁS önmagában vagy egy másik alvászavarral együtt, a leggyakoribb érintett szer a fl uoxetin-hidroklorid volt. Megbeszélés és következtetés: A cikk kitér ásítás idegi mechanizmusára és fiziológiájára. Jelen tanulmány hangsúlyozza, hogy az egészségügyi szakembernek, különösen a mentális egészségügyi szakembereknek és a neurológusoknak tisztában kell lenniük a PÁ fontosságával, hogy a legjobb kezelést nyújthassák betegeik számára.  Kulcsszavak: kóros ásítás, mellékhatás, gyógyszerek, pszichiátriai gyógyszerek, neurológiai mellékhatások, etiopatogenezis