Psychometric evaluation and validation of the Hungarian version of the Physical Activity Affect Scale (PAAS-H) = A Fizikai Aktivitás Affektus Skála (PAAS-H) magyar változatának pszichometriai vizsgálata és validálása / Ferenc Köteles, Aleksandar Vujic, Attila Szabo
Bibliogr.: p. 225-226. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/0406.2024.00059
In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2024. 25. évf. 3. sz., p. 217-227. : ill.
Elméleti háttér: A sport és testmozgás közbeni affektív állapot meghatározza az edzés iránti elkötelezettséget, a rendszerességet és a testedzés élvezetességét. A Fizikai Aktivitás Affektus Skála (Physical Activity Affect Scale; PAAS) két korábbi mérőeszközt, az Exercise-Induced Feelings Inventoryt és a Subjective Exercise Experiences Scale-t kombinálja az edzés utáni affektivitás mérésére. Az affektus cirkumplex modellje alapján a PAAS a pozitív és negatív affektivitást, a fáradtságot és a nyugalom érzetet méri ötfokú Likert-skálán, összesen 12 tétellel. Cél: Egyszerű kitölthetősége és értelmezhetősége miatt a PAAS értékes eszköz mind a kutatásban, mind a gyakorlatban; ugyanakkor a magyar adaptáció hiánya miatt a hazai szakemberek számára eddig nem volt elérhető. Jelen munka célja a PAAS magyar verziójának kidolgozása és értékelése volt. Módszerek: 362 rekreációs sportoló (64,1% nő, 18-62 évesek, átlagéletkor: 27,0 [SD = 10,0] év) mintáján, akik edzés előtt és azt röviden megszakítva töltötték ki a validáló kérdőívcsomagot. Mérőeszközök: Az affektív élmény pozitív affektus, negatív affektus, fáradtság és nyugalom dimenziójának mérésére a PAAS-t használtuk; az aktuális hangulati állapotot a Positive and Negative Affect Schedule (PANAS) kérdőívvel, az aktiváltsági szintet az észlelt arousal (Felt Arousal Scale) skálával, az affekív állapot kellemességét-kellemetlenségét a valencia skálával (Feeling Scale) mértük. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés jó illeszkedést mutatott az elméletileg feltételezett négyfaktoros modellel. Emellett sikerült konfigurális, metrikus és skaláris mérési invarianciát kimutatni a nemek között. A mérőeszköz belső megbízhatósága az alskálák esetében 0,73 és 0,85 (Cronbach-?) között alakult az edzés előtt és közben mérve. A PAAS skálái jórészt a várt irányú és erősségű kapcsolatot mutatták a pozitív és negatív affektus és az aktiváció más mérőeszközeivel. A leggyengébb kapcsolat a PAAS nyugalom és az észlelt arousal (r = 0,14), valamint a PAAS nyugalom és a valencia (r = 0,27) között volt. A valencia és az észlelt arousal negatív kapcsolatot mutatott a PAAS fáradtsággal (r = -0,42 és r = -0,44) és a PAAS negatív affektussal (Pr = -0,61 és r = -0,40). A PAAS pozitív affektus pozitívan kapcsolódott a valenciához és az észlelt arousalhez (r = 0,64; r = 0,54). A PAAS poziítív affektus erős kapcsolatot mutatott a PANAS pozitív affektussal (r = 0,77), és a két negatív affektus skála együttjárása is hasonlóan erősnek mutatkozott (r = 0,78; p < 0,01 minden esetben). Következtetések: Eredményeink alapján a PAAS magyar nyelvű változata megbízhatóan és valid módon méri a rekreációs sportolók fizikai aktivitás által kiváltott affektusát. A mérőeszköz versenysportolókra vonatkozó érvényessége még tesztelésre szorul. Kulcsszavak: affektivitás, edzés, érzés, rekreáció, tréning, konfirmatív faktoranalízis, mérési invariancia