A kreativitással foglalkozó területek szerteágazóak és kiterjednek az élet számos területére (muvészetek, iskola, munkahely, találmányok stb.). Fokozott érdeklődés irányul a kreativitás új aspektusára, mely a kreativitás negatív és a rosszindulatú formáját jelenti. Habár az elmúlt időszakban többszörösére nőtt a témában megjelent cikkek száma, még mindig nincs lefedve a legtöbb pszichológiai konstruktummal való kapcsolata. A rosszindulatú kreativitást vizsgálták már az agresszióval (Meshkova, 2018; Hao et al., 2016; Harris & Reiter-Palmon, 2015; Harris, 2013; Lee & Dow, 2011), az érzelmi intelligenciával (Harris & Reiter-Palmon, 2013), a rezilienciával (Wang, Wang & Chen, 2022), a humorral (Perchtold-Stefan et al., 2020/a) és a gyermekkori elhanyagolással (Jia, Wang & Lin, 2020) összefüggésben. Életkort tekintve kamaszokkal (Wang, Wang, Chen, 2022), felnőttekkel zajlottak a kutatások (Hao et al., 2016, 2020; Baas et al., 2019; Harris & Reiter-Palmon, 2015; Harris, 2013; Lee & Dow, 2011), és a börtönpopulációt érintette a legkevesebb figyelem (Meshkova et al., 2018, Bochkova, 2020). A jelen cikk legfontosabb célkituzése, hogy átfogó képet alkosson a rosszindulatú kreativitásról, a kreativitással való kapcsolatától a fogalom kiakulásán keresztül, egészen a rosszindulatú kreativitás mérőeszközeinek az elemezéséig. Mindehhez próbál a legújabb szakmai folyóiratokból informálódni, és kritikus szemléletmódot alkalmazni. A közleményben bemutatunk a kutatások során alkalmazott két mérőeszközt, kitérünk a mérőeszközök gyengeségeire és erősségeire is (Perchtold-Stefan, 2021/a,b). Kulcsszavak: kreativitás, negatív kreativitás, rosszindulatú kreativitás, mérőeszközök