Bevezetés: Egyetemisták körében is széles körben tapasztalhatóak az egészségtudatos magatartás hiányosságai, a mozgásszegény életvitel- vagy következetlen fizikai aktivitás folytatása, aminek következményeként nagy arányban tapasztalható az állóképesség alacsony szintje és a kardiopulmonális és mozgásszervi megbetegedések egyes rizikófaktorainak jelenléte. A légzés alapvető élettani folyamat, amely befolyásolja mind a kardiovaszkuláris mind, a respiratórikus rendszer működését. Cél: Az állóképesség fejlesztése érdekében célunk volt a helyes, gazdaságosabb légzéstechnikát gyógytornász hallgatók számára megtanítani és a tesztek eredményeit összevetni. Anyag és módszer: A légzőszervrendszer terhelés toleranciájának mérése érdekében objektív (YMCA és Chester step, Cooper, Beep) tesztekkel vizsgáltuk meg a légzőtorna állóképességre gyakorolt hatását 15 gyógytornász hallgató bevonásával. Feltételeztük, hogy e tesztek az átlagoshoz képest gyengébb, ugyanakkor egymástól eltérő eredményeket mutatnak majd. Fejlesztésük érdekében 8 hetes légzőtorna programot biztosítottunk, hetente két alkalommal, alkalmanként 50 perc időtartamban. Eredmények: A tornaprogram előtt és azt követően mért eredményeket megvizsgálva a tesztek javulást mutattak. A Cooper futóteszt (p<=0,01) és a YMCA step teszt (p<=0,01) esetében szignifikáns javulást tapasztaltunk, ezzel ellentétben a Beep futóteszt (p=0,098) és a Chester step teszt (p=0,116) eredményiben mért javulás nem volt szignifikáns. Megbeszélés: A programunk során kapott eredmények alapján elmondható, hogy a légzőtorna alapvetően eredményes a hallgatók állóképességének javításában, ugyanakkor több típusú teszt elvégzése alapján kaphatunk teljesebb képet a vizsgált személy valós fittségi szintje tekintetében. Eredményeink alapján ajánlott az egyszerű légzéstechnikai elemek mindennapi életünkbe történő beiktatása. Kulcsszavak: légzőtorna, YMCA, Chester, Cooper, Beep tesztek, gyógytornász hallgatók, állóképesség