Bevezetés: A serdülőkori evészavarok kialakulása a 21. században kiemelkedően magas számot mutat. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt meghatározni a 14-19 éves két tanítási nyelvű gimnáziumba járó serdülők táplálkozási magatartása és az észlelt stressz közötti összefüggéseket, továbbá feltárni a testkép és a falási rohamok kialakulása közötti lehetséges összefüggéseket. Módszer: A mintavétel módja célirányos, nem véletlenszerű volt, kizárólag egészséges diákok és nem profi sportolók vehettek részt a kutatásban. A vizsgálathoz validált kérdőíveket (Testi Attitűdök Teszt, Binge Eating Disorder Screener-7, Eszlelt Stressz Kérdőív, Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőív), valamint egy általunk összeállított kérdéssort használtunk, amely az antropometriai adatokra és szociodemográfiai adatokra épült. Összesen 109 fő két tanítási nyelvű gimnáziumba járó, 14-19 éves serdülőt vontunk be a munkához. Leíró statisztikát, független mintás t-próbát, Pearson-féle korrelációt és regressziós analízist alkalmaztunk az adatok elemzéséhez SPSS 25.0 verziójú program segítségével. Az eredményeket akkor tekintettük szignifikánsnak, ha p0,05 volt. Eredmények: A tanulók 36,70%-át szűrtük ki falászavar rizikójának kockázatával, valamint 27,70%-át kóros testképpel. A testi elégedetlenség összefüggésben áll az evészavarok kialakulásával (p<0,001) és a stressz-szinttel egyaránt (p<0,001). Eredményül kaptuk továbbá, hogy a falászavar rizikója minden általunk vizsgált korban jelen van, ezáltal kijelenthető, hogy minden évfolyamban van olyan diák, akinél megjelenik a táplálkozási zavar rizikója. Következtetés: Kutatásunk során arra az eredményre jutottunk, hogy a diákoknál jelen van a falászavar rizikója, amihez hozzájárul az általuk észlelt stressz is. Szükségesnek tartjuk, hogy a diákok prevenciós szempontból megismerjenek különböző stressz megküzdési technikákat, hogy így csökkentsük a stressz indukálta falászavar kialakulásának kockázatát.  Kulcsszavak: falászavar, észlelt stressz testkép, testi attitűd, serdülőkor