A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fogyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a mozgásszervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak köszönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést. Az eddigi kutatási eredmények alapján a tudatos jelenlét alapú beavatkozások pozitív változásokat idéznek elő a stroke-kal együtt járó hangulatzavarok, mentális fáradtság, valamint egyes kognitív és fizikai funkciók terén, miközben fokozzák a jóllétet, és ígéretes lehetőséget jelentenek a szekunder prevencióban is. A 2000-es évek elejétől számos kutatást végeztek a tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatékonyságának felmérésére a stroke utáni rehabilitációban, folyamatosan fejlődő kezelési protokollokkal. A jelen tanulmányban összefoglalót kívánunk nyújtani e nemzetközi kutatások fontosabb eredményeiről, és bemutatjuk a tudatos jelenlét alapú technikák módszertanát. Elsődleges célunk, hogy az eredményeket értékelve felhívjuk a figyelmet a téma fontosságára; reményeink szerint az elméleti és gyakorlati ismereteket tartalmazó összefoglalónk hozzájárul a kutatásokban hatásosan és biztonságosan alkalmazható protokollok kifejlesztéséhez. A tudatos jelenlét alapú programok klinikailag releváns, kiegészítő terápiás eljárássá válhatnak a stroke utáni rehabilitációban, azonban alkalmazhatóságuk és hatékonyságuk pontosítására nagy volumenű randomizált, kontrollált, utánkövetéses vizsgálatok szükségesek, egyéb élettani paraméterekre kifejtett hatásaik felmérésével, a hatásmechanizmusban szereplő köztes tényezők feltérképezésével és a különböző kezelési helyzetekre kidolgozott egységes és optimalizált tréningprotokollok alkalmazásával.  Kulcsszavak: stroke, rehabilitáció, tudatos jelenlét, elfogadás- és elköteleződésterápia, megelőzés