Bevezetés. Napjainkban egyre többet hallunk a kortársbántalmazásról, annak személyes és interneten történő formáiról. Számos kutatásban igyekeztek feltárni a háttérben álló rizikótényezőket, azonban a különböző vizsgálatok nem jutottak egyértelmű következtetésre az alacsony szocioökonómiai státusz mint veszélyeztető tényező tekintetében. Célkitűzés. Célunk az alacsony szocioökonómiai státuszú serdülők körében felmérni a kortársbántalmazás előfordulási gyakoriságát, valamint összehasonlítani a kapott adatokat az átlagos társadalmi-gazdasági státuszban nevelkedő serdülők eredményeivel. Módszer. A vizsgálati minta 208, 12-17 év közötti alacsony szocioökonómiai státuszú serdülőből állt. A kérdőív demográfiai kérdéseket, valamint a HBSC kérdőívcsomag kortársbántalmazásról szóló kérdéseit tartalmazta. Eredményeinket a HBSC kutatás normál populációs adataival hasonlítottuk össze binomiális próbával. Eredmények. A kortársbántalmazás személyes és online térben történő formája az alacsony szocioökonómiai státuszú serdülők körében gyakori jelenség. Körükben magasabb a verekedés előfordulási gyakorisága, az elkövető és áldozat szerepek megoszlásában azonban nincs eltérés. Az internetes zaklatás gyakoriságában nem találtunk különbséget a két csoport között, azonban formájában igen, az alacsony szocioökonómiai státuszú serdülők gyakrabban kapnak sértő fényképeket a kortársaiktól. Következtetések. A kortársbántalmazás előfordulási gyakoriságát tekintve megállapítható, hogy mind a prevenció, mind a beavatkozás szintjén érdemes lépéseket tennünk a kapott eredmények visszaszorításának érdekében az alacsony szocioökonómiai státuszú serdülők és a normál populáció szintjén egyaránt.  Kulcsszavak: kortársbántalmazás, bullying, cyberbullying, alacsony szocioökonómiai státusz