The prevalence of body dysmorphic disorder and the acceptance of cosmetic surgery in a nonclinical sample of Hungarian adults = A testdiszmorfiás zavar prevalenciája és a kozmetikai sebészet elfogadottsága magyar felnőttek vizsgálati mintáján / Beáta Szászi, Pál Szabó
Bibliogr.: p. 82-84. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/0406.2024.00052
In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2024. 25. évf. 1. sz., p. 69-84. : ill.
Elméleti háttér: A testdiszmorfiás zavar gyakori, amit többnyire nem ismernek fel. A testdiszmorfiás zavar és a kozmetikai sebészet kapcsolata meglehetősen összetett, mivel sok páciens keres kozmetikai megoldást a külső megjelenésében észlelt probléma miatt. Célkitűzés: Felmérni a testdiszmorfiás zavar prevalenciáját, elemezni kapcsolatát a kozmetikai szolgáltatások elfogadottságával, igénybevételével, valamint a testtel összefüggő változókkal, magyar felnőttek körében. Módszerek: A testtömeget és -magasságot, a testtel való elégedettséget, az egészségi állapotot, az esztétikai beavatkozással kapcsolatos tapasztalatokat és terveket önkitöltő, online kérdőívvel vizsgáltuk, amely tartalmazta a Testdiszmorfiás Zavar Kérdőívet és a Kozmetikai Sebészet Elfogadottsága Skálát is. 567 személy (94% nő, 6% férfi; átlagéletkor = 40,16 év; SD = 13,32 év) töltötte ki a kérdőívet közösségimédia-felületen. Eredmények: A testdiszmorfiás zavar prevalenciája 8,1% (n = 49) a teljes mintán, 8,1% (n = 46) a nőknél és 8,3% (n = 3) a férfiaknál. A testdiszmorfiás zavarban érintett csoportban magasabb a testtömegindex (U = 9641,5; p = 0,028), több plasztikai műtétet végeztek (?2(1) = 19,682; p = 0,012), és jobban elfogadják a kozmetikai sebészetet (U = 6664; p < 0,001), mint a testdiszmorfiás zavartól mentes csoportban. A testdiszmorfiás zavar kockázata szignifikánsan nagyobb azoknál, akik alacsonyabb iskolai végzettségűek (OR = 0,424, p = 0,031), elfogadják a kozmetikai sebészetet (OR = 1,031, p = 0,025), tervezik a műtéti beavatkozásokat (OR = 0,351, p = 0,027) és elégedetlenebbek a testükkel (OR = 0,397, p < 0,001). A nők gyakrabban mérlegelik a kozmetikai sebészet lehetőségét (U = 7433; p = 0,006), és gyakrabban terveznek műtétet (?2(1) = 7,943; p = 0,019), mint a férfiak. 66 nőnek (11,6%) már volt esztétikai beavatkozása, 26,4%-uk tervez, 10,4%-uk pedig valószínűleg tervez szépészeti műtétet, míg a férfiaknál alacsonyabbak ezek az értékek (a fenti sorrendben 11,1%; 8,3% és 5,6%). A Testdiszmorfiás Zavar Kérdőív alapján a következő tünetek szignifikánsan gyakoribbak nőknél, mint a férfiaknál: elkerülő magatartás (33,9% vs. 16,7%; ?2(1) = 4,539; p = 0,033), a megjelenés észlelt hibája által okozott jelentős lelki szenvedés (29,8% vs. 13,9%; ?2(1) = 4,178; p = 0,041). A Kozmetikai Sebészet Elfogadottsága Skála összpontszáma szignifikáns pozitív kapcsolatban van a BDD pozitivitással (? = 0,100; p = 0,011) és a szemhéjműtétek (? = 0,111; p = 0,005) számával, míg a műtétek tervezésével (? = -0,491; p < 0,001) szignifikáns negatív kapcsolatban áll. Következtetések: A testdiszmorfiás zavar prevalenciája meglepően magas ebben a véletlenszerűen kiválogatott nem-klinikai magyar felnőtt mintában. A kozmetikai szolgáltatások iránt érdeklődőknél nagyobb a testdiszmorfiás zavar kockázata, ezért szükséges náluk ennek a testképzavarnak a szűrése. Kulcsszavak: testdiszmorfiás zavar, testtel való elégedettség, kozmetikai sebészet, Testdiszmorfiás Zavar Kérdőív, Kozmetikai Sebészet Elfogadottsága Skála