Célkitűzés: Az Iskoláskorú gyermekek egészégmagatartása elnevezésű az Egészségügyi Világszervezet közreműködésével megvalósuló nemzetközi vizsgálat 4 évenkénti keresztmetszeti jellegű kérdőíves adatgyűjtés, amelyben Magyarország több mint három évtizede vesz részt. A kutatás a serdülőkorúak egészségi állapotukat befolyásoló szokásait, szubjektív jóllétét és az ezek mögött meghúzódó háttértényezőket vizsgálja. Célunk a magyar serdülőkorúak tápláltsági állapotában és fizikai aktivitásában az elmúlt évtizedben megfigyelhető változások elemzése. Anyag és módszerek: A reprezentatív 2010 és 2018-as mintákban 8053 és 5984 11-18 éves diák adata szerepel. A kérdőívből kapott eredmények Student- t teszt, Kolmogorov-Smirnov teszt, ANOVA teszt illetve az egyes kategóriákba esők aránya Chi-négyzet próba segítségével kerültek feldolgozásra. Eredmények: A Body Mass Index át-lagértéke (20,14+-3,57 vs. 20,60+-4,01) emelkedett (p<0,05), de a tápláltsági állapot szerint kialakított csoportokba esők aránya nem változott jelentősen 2010-2018-ban. A 2010-ben kimutatható nemi különbség 2018-ra megszűnt. 2018-ban a fiatalok közel 4%-a volt elhízott, valamivel több, mint 15%-uk túlsúlyos, 67%-uk normál tápláltsági állapotú és közel 13%-uk alultáplált. A mérsékelt-magas intenzitású fizikai aktivitás heti gyakorisága (3,63+-2,17 nap/hét vs. 3,86+-2,18 nap/hét) szignifikánsan emelkedett, ugyanakkor a mindennapos fizikai aktivitást végzők aránya (17% vs. 18,6%) nem változott jelentősen. Az anya magas iskolai végzettsége kedvezően hatott a gyermek tápláltsági állapotára. Következtetések: Megállapítottuk, hogy a 2010 és 2018-as eredmények negatív tendenciát vetítenek előre, a fiúk fizikai aktivitási gyakoriságai stagnáltak ugyanakkor mindkét nem tápláltsági állapota kedvezőtlen irányba mozdult.  Kulcsszavak: tápláltsági állapot, túlsúly, fizikai aktivitás, serdülők