A nyelőcsőrákos betegek kezelési eredményei hazánkban is javulnak, amely az interdiszciplináris együttműködés és az ezt biztosító onkoteammunka eredménye. A sebészet (megfelelő lehetőségek fennállása esetén való) elsőbbségét nem vitatva hangsúlyozzuk a perioperatív kezelések, elsősorban a neoadjuváns radiokemoterápia fontosságát. A szisztémás kezelésben a hagyományos citosztatikumok mellett a HER2- és a VEGF-gátlók megjelenése, az immun­jelátviteli pontokra ható kezelések és a tumoragnosztikus terápia - ha gyógyulást nem is, de - túléléshosszabbodást eredményeznek. Betegeink egy része viszont - minden új lehetőség ellenére - eljut abba az állapotba, amikor palliatív, tüneti (és végül terminális) ellátásra van csak lehetőség, amelyben az életminőség (testi, lelki, szociális és kommunikációs igények kielégítése) az elsődleges szempont.