Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=162893
MOB:2024/1
Szerzők:Bánhegyi Róbert János; Ovidiu, Rus Paul; Taybani Zoltán Jamal; Csiffári Margit; Martyin Tibor; Rácz Beatrix
Tárgyszavak:OBESITAS; DIABETES MELLITUS, NEM INZULINDEPENDENS; DAGANATOK; GENETIKA
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2024. 165. évf. 13. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Az elhízás, a 2-es típusú diabetes és a daganatok közötti genetikai összefüggések egy perspektívája : az FTO és TCF7L2 génpolimorfizmusok lehetséges szerepe / Bánhegyi Róbert János [et al.]
  Bibliogr.: p. 508-509. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2024.33011
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2024. 165. évf. 13. sz., p. 499-509. : ill.


Az elhízás, a 2-es típusú diabetes, a cardiovascularis kórképek és a rosszindulatú daganatok napjaink legjelentősebb népbetegségei, melyek a mortalitási statisztikákat is vezetik. A hasonló epidemiológiai viselkedés hátterében metabolikus és molekuláris genetikai összefüggések igazolhatók. Az utóbbiak a közös sejtfelszíni receptorok, az intracelluláris szignálutak és a gének szintjén egyaránt felismerhetők. 2006-ra a teljes emberi génállományt sikerült feltérképezni. Ezt követően terjedtek el a genomszintű asszociációs vizsgálatok, amelyek áttörést hoztak számos, a mendeli szabályokat nem követő, poligénes öröklődést mutató kórkép genetikai hátterének megértésében. Segítségükkel olyan génvariánsok és lókuszok beazonosítása vált lehetővé, amelyek egyidejűleg többféle betegség kockázatával is összefüggést mutatnak. A poligénes elhízás és a 2-es típusú diabetes hátterében újabb gének százait fedezték fel, melyek egy részének szerepe a rákképződésben is felmerült. A legismertebb FTO és TCF7L2 gének komplex jelentősége az elsők között vetődött fel. Polimorfizmusaik az obesitas és a diabetes klinikai manifesztációját egyaránt befolyásolhatják. Az FTO az előbbi, a TCF7L2 az utóbbi kórkép kialakulásában játszhat közvetlen szerepet, ugyanakkor mindkét gén közvetett hatással lehet a másik betegség fenotípusára. Irodalmi adatok alapján az FTO enzimfehérje a génexpresszió poszttranszkripciós szabályozásával és az mTOR modulálása révén részt vehet az onkogenezisben, illetve a TCF7L2 géntermék egy olyan transzkripciós faktor, amely biológiai útvonalakat befolyásolva segítheti elő rosszindulatú tumorok képződését. Mindebből megállapítható, hogy az FTO és TCF7L2 gének vizsgálata mindhárom népbetegség, vagyis az elhízás, a 2-es típusú diabetes és a malignus daganatok diagnosztikájában, terápiájában és prognosztikájában is jelentőséggel bírhat. Végezetül kijelenthető, hogy a génasszociációs vizsgálatokkal felfedezett újabb génpolimorfizmusok és kapcsolataik részletes elemzése az onkodiabetológiai betegellátásban részt vevő szakorvosok és az érintett betegek jövőbeli közös érdeke.  Kulcsszavak: genomszintű asszociáció, elhízás, 2-es típusú diabetes, rosszindulatú daganat, FTO és TCF7L2 génpolimorfizmusok, onkodiabetológia