Célkitűzés: Fiatal felnőttkorban elkezdenek jelentős mértékben csökkenni a fizikai aktivitás mutatói. Annak érdekében, hogy jobban megismerjük a fiatal felnőttek sportfogyasztását, a kutatásunk több szempontból vizsgálta az említett korcsoportot: (1) szocio-demográfiai, (2) fizikai aktivitás, (3) sportpszichológiai, (4) végzett sporttevékenység mentén. Anyag és módszer: A fent említett jelenségek önkitöltős kérdőívekkel kerültek felmérésre. Kutatásunkban 117, 18-29 év közötti (M=23,18 év; SD=3,01) fiatal felnőtt (férfi=44, nő=73) vett részt. A kérdőívcsomag saját szerkesztésű kérdések mellett tartalmazta a GPAQ (Prémusz et al., 2018), H-SMS (Paic et al., 2018) és RSES-H (Sallay et al., 2014) kérdőíveket. Eredmények: A szocio-demográfiai tényezők közül az édesapa végzettsége, a lakhely, a szabadidő és az, hogy milyen sporttevékenységet végez, szignifikánsan (p<0,05) befolyásolta a résztvevők fizikai aktivitását. Eredményeink alapján az e-sportolók önértékelése szignifikánsan (p<0,05) alacsonyabb, mint az egyéni sportolóké. A belső sportolási motiváció tekintetében az effektív, azaz az önhatékonyság növelése, az egyéni sportolóknál magasabb volt. A külső sportolási motivációk közül az identifikált és introjektált szabályozásban az egyéni és a csapatsportolók magasabb értéket értek el, mint az e-sportolók, valamint az integrált szabályozó motiváció tekintetében is magasabb volt az egyéni sportolók értéke az e-sportolókhoz képest. Következtetések: A szocio-demográfiai tényezőkkel kapott eredményeink konzisztensek a hazai és nemzetközi kutatásokkal. A fiatal felnőttek között egyre népszerűbb e-sport tevékenység rizikófaktornak bizonyult a megfelelő mennyiségű rekreációs aktivitás és a mentális jóllét szempontjából. Emellett a tradicionális sportolók és e-sportolók közti sportolási motivációs különbségek arra hívják fel a figyelmet, hogy a különböző sportokhoz, eltérő sportélmények társulhatnak.  Kulcsszavak: szocio-demográfia, fizikai aktivitás, sportpszichológia, e-sport.