Célkitűzés: A serdülőkor olyan fontos fejlődési időszak, amikor a fiatalok számos fizikális és pszichés változáson mennek keresztül. Fejlődésüket jelentős mértékben befolyásolhatja a sportegyesületekben való rendszeres testedzés. Kutatásunk célja megvizsgálni a serdülőkorú sportolókat és nem sportolókat önértékelésük és stresszhelyzetekkel való megküzdésük alapján. További célunk a serdülők önminősített egészségi állapotát, táplálkozási szokását, az alkoholfogyasztás, illetve dohányzás gyakoriságát összehasonlítani, valamint a nemek közötti különbségeket áttekinteni a vizsgált változókat illetően. senberg-féle önértékelési tesztet és az Oláh-féle Megküzdési Mód Preferencia kérdőívet tartalmazta. A résztvevőket két csoportra osztottuk, az egyik csoportba az egyesületi sportoló, a másikba egyesületben nem igazolt diákok tartoztak. Eredmények: Az egészségi állapot vizsgálata során, a sportoló diákok jobb eredményeket értek el, szignifikáns különbség (p<0,05) mutatkozott a nem sportolókéval összehasonlítva. A problémacentrikus reagálás és önértékelés vizsgálata során nem találtunk szignifikáns különbséget a sportoló és nem sportoló diákok között. Az önértékelésben viszont a lányok pontszámai szignifikánsan (p<0,05) alacsonyabbnak mutatkoznak a fiúkénál. Anyag és módszer: Kutatásunkban 57 fő vett részt, életkoruk 14 -18 év között volt. A mintában szereplők átlagéletkora: 16,24 év. A fiataloknak a felmérés során egy kérdőívcsomagot kellett kitölteniük, amely egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket. a RoKövetkeztetések: Elmondható, hogy a rendszeres sportolás pozitív hatással van az egészségi állapotra serdülőkorban. A problémacentrikus megküzdési mód gyakoriságának használatában és az önértékelésben nincs különbség a mintában szereplő serdülőkorú sportolók és nem sportolók között. Továbbá, a lányok alacsonyabb önértékeléssel rendelkeznek serdülőkorban, mint a fiúk.  Kulcsszavak: serdülőkor, sport, önértékelés, megküzdés, egészségi állapot