A krónikus donorszervhiány miatt, a jó közép- és hosszú távú eredményeket felmutató szívtranszplantációs program csak a rászorulók mintegy tizede számára jelenthet reális kezelési alternatívát. A donorszívhez való hozzáférést csak a donorszerv-maximalizációs lehetőségek végletekig történő kihasználásával lehet javítani. A végstádiumú szívelégtelenségben szenvedők kezelésében látványos előrelépést hozhat a xenotranszplantációhoz köthető várakozások sikeressége, de a teljesen beültethető (FIVAD) mechanikus keringéstámogató eszközök klinikumban történő megjelenése is alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi transzplantációs indikációs kritériumokat.