Az elmúlt évtizedben az immunellenőrzőpont-gátló monoklonális antitestekkel végzett kezelés forradalmasította a rákellenes gyógyítást, előrehaladott betegségben sok esetben tartós remissziót elérve. Az immunrendszer kontrolljának a csökkentése ugyanakkor számos szervben immuneredetű mellékhatásokhoz (irAEs) vezethet. Ezek közül az egyik leggyakoribb az immunellenőrzőpont-gátló (ICI) okozta hasmenés és colitis. Az ICI-hasmenés és colitis incidenciája 1 és 40% között van, függ az alkalmazott ICI-szer típusától, adagjától, a kombinációs kezeléstől, a daganat típusától és egyéb tényezőktől, köztük a bélmikrobiomtól. A súlyos colitisek aránya lényegesen kisebb (1-5%). Az ICI-colitis gyanúja minden ICI-kezelésben részesülő betegnél újonnan jelentkező hasmenés esetén fel kell, hogy merüljön, függetlenül attól, hogy az hasi fájdalommal, véres széklettel vagy a nélkül jelentkezik. Fontos a colitis egyéb lehetséges okainak (például fertőzés) kizárása, a betegség súlyosságának felmérése. A diagnózist laboratóriumi vizsgálatokkal, endoszkópiával és szövettani vizsgálattal lehet megerősíteni. Az endoszkópos és a szövettani kép sok hasonlóságot mutat az IBD-vel. Nagy, mély és multiplex fekélyek súlyos lefolyású betegséget valószínűsítenek. A képalkotó vizsgálatok (hasi CT) a szövődmények kimutatásában hasznosak. A kezelés célja a tünetek enyhítése, a szövődmények megelőzése, az ICI-terápia lehetséges folytatása vagy újraindítása. Grade 2 vagy súlyosabb colitisben szteroid adása indokolt. A betegek 40-60%-a nem reagál a szteroidra, és biológiai kezelésre (infliximab, vedolizumab) szorul. Grade 2 és 3 colitisben az ICI-kezelés felfüggesztése, grade 4 colitisben végleges elhagyása indokolt. Kulcsszavak: immunellenőrzőpont-gátló, colitis, immuneredetű mellékehatások