Háttér és célkitűzés: A vízitorna ma már világszerte egy népszerű szabadidős mozgásforma, elsősorban a nők körében. Ez a testedzés különösen előnyös az idősödő és egyéb edzést nehezen végző egyének számára. A vízitorna fizikai egészségre gyakorolt pozitív hatását már dokumentálták a szakirodalomban, de a mentális egészségre gyakorolt hatását eddig még nem vizsgálták, annak ellenére, hogy a mentális egészséget megőrző szabadidősport fontos a mai felgyorsult, stresszel teli világban. Ezért ebben az in situ (természetes élethelyzet) kutatásban a vízitorna akut mentális hatását vizsgáltuk 30 önkéntes nőnél, akiknek átlagéletkora 57,57 (SD = 12,67) év volt. Módszerek: A közérzetet, éberségi állapotot és a pozitív és negatív affektivitást edzés előtt és után kérdőívekkel vizsgáltuk. Ezen felül az edzésből következő (elvárt) érzéseket is felmértük az edzés előtt, hogy megvizsgáljuk az elvárás hatását. Eredmények: Az eredmények azt mutatták, hogy az affektivitás jelentősen javult (p < 0,001) az edzés után, amit nagy hatásméretek is megerősítettek (Cohen-d > 0,80). A negatív affektivitás csökkent, de nem szignifikánsan (p = 0,062), mert már az edzés előtt is alacsony volt. Bár a pozitív hatást illetően az elvárás magas volt a vízi torna előtt, ez nem korrelált szignifikánsan (p > 0,05) a pozitív változások nagyságrendjével (óra előtti - óra utáni mérések). Következtetések: Ezek az eredmények azt sugallják, hogy vízitornát választó nők jelentős pozitív változásokat tapasztalhatnak az edzés után, bizonyítva ennek a népszerű rekreációs sportnak a mentális egészségre gyakorolt akut pozitív hatását. Bár ezen a területen további randomizált kontroll csoportos kutatásokra van szükség, a jelen eredmények ígéretesek a középkorú nők mentális egészségének megőrzésére irányuló szabadidőmozgást megcélzó egészségi intervenciókban.  Kulcsszavak: aquafitnessz, úszás, vízisportok, hangulat, nők