Jelen keresztmetszeti, kérdőíves kutatás célja a gyógyszerészek kommunikációjának és a megfelelő betegtájékoztatás akadályainak felmérése volt magyar gyógyszerészek mintáján (n = 184, 19% férfi). A vizsgálat keretében kidolgozásra került a Gyógyszerészi Kommunikáció Skála, amelynek célja a hatékony gyógyszerészi kommunikáció lényegi elemeinek - úgy-mint információgyűjtés, információátadás, visszakérdezés és empátia - mérése. A skála belső megbízhatósága megfelelő (Cronbach-a = 0,82). A hatékony gyógyszerészi kommunikáció tekintetében nem mutatkozik szignifikáns különbség sem a nemek (P = 0,102; p = 0,175), sem a szakvizsgával nem rendelkezők és rendelkezők között (/3 = -0,011; p = 0,909), sem pedig a munkahely elhelyezkedése függvényében (/3 = 0,020; p = 0,786). Az idősebb (30 év feletti) szakemberek tendenciaszinten jobban kommunikálnak, minta fiatalabbak (/3 = 0,182; p = 0,064). A hatékony betegtájékoztatás akadályai közül a leggyakrabban észlelt akadályok az időhiány (80%), a betegek érdektelensége (69%) és a betegek alacsony egészségműveltsége (47%). Az időhiányt a szakgyógyszerészek kisebb eséllyel látták akadályként, mint a gyógyszerészek (OR = 0,25; p = 0,007). Az alacsony egészségműveltséget a fiatalabb szakemberek nagyobb eséllyel (OR = 2,31; p = 0,041) jelezték, mint a 30 éven felüliek, ugyanakkor a vidéken működők kisebb eséllyel számoltak be róla (OR = 0,49; p = 0,035), mint a Budapesten dolgozók. Eredményeink hozzájárulnak a hatékony gyógyszerészi kommunikáció megbízható méréséhez és a betegtájékoztatást akadályozó tényezők és azok prediktorai fel-térképezéséhez. Mindez intervenciós pontokat jelöl ki, amely végső soron a betegek adherenciájának fokozását szolgálva elősegíti az egészségi állapot javítását, illetve szinten tartását.  Kulcsszavak: gyógyszerészi kommunikáció, egészségműveltség