A fertőző betegségek aktív immunizálással, védőoltásokkal megelőzhetők. A vakcinák kifejlesztése azonban a többi gyógyszer fejlesztéséhez hasonlóan hosszú, akár 10-15 év is lehet. A COVID-19 világjárvány jelentősen felgyorsította ezt a folyamatot. Harmadik generációs vakcinaként megjelentek az mRNS-típusú vakcinák, melyek a kórokozó antigénjének genetikai információját hordozzák csupán. Az mRNS-vakcinák felépítése hasonlít a szervezetünkben keletkező mRNS-ek felépítéséhez, de a stabilitás növeléséhez és az immunogenitás csökkentéséhez módosított nukleotidokat, vagy nukleozidokat szükséges beépíteni a molekulába. A ha-tóanyag immunrendszer elleni védelme és a sejtmembránon történő átjuttatása speciális nanohordozókkal történik, mely kationos lipideket vagy polimereket, polietilén-glikolt, koleszterint, valamint természetes lipideket tartalmaz. Az eredményes antigénexpressziót az 5' sapka módosítása, a poliA farok hossza, valamint a kodonoptimalizáció is befolyásolja. Az mRNS-vakcinákkal lehetőség nyílt új korokozók elleni hatásos védelem gyors kialakítására, de gyógyászati alkalmazásuk nem kizárólag a betegségek megelőzésére, hanem terápiás célokra felhasználható.  Kulcsszavak: mRNS-vakcina, módosított nukleotidok és nukleozidok, kodonoptimalizáció, nanohordozók, stabilitás, immunogenitás