A méhnyálkahártyarák az egyik leggyakoribb daganatos betegség a nők körében, és egyre gyakoribb. Kezelése meglehetősen összetett: hagyományosan a sebészi kezelés az elsődleges; kiegészítve szükség esetén sugárkezeléssel és/vagy kemoterápiával. A kezelés megválasztása elsősorban a szövettani formán és a pontos stádiumon alapszik. Azonban az elmúlt évtizedek kutatásainak következtében a betegek kockázati besorolása sokkal árnyaltabbá vált a molekuláris genetika térnyerésének köszönhetően. Összefoglaló közleményünkben átfogó képet adunk a méhnyálkahártyarák kezdési lehetőségeiről, ismertetve a mindennapi gyakorlat részévé vált molekuláris genetikai besorolást, amelynek segítségével a betegek pontos kezelési terve egyszerűen és egyértelműen felállítható.  Kulcsszavak: méhnyálkahártyarák, kockázati besorolás, kiegészítő kezelés, POLE-hiba, molekuláris genetika