A komló (Humulus) nemzetségen belül Magyarországon a felfutó (H. lupulus) és a japán komló (H. scandens) fordul elő. A külső morfológiai bélyegek alapján nagyfokú hasonlóságot mutatnak: kétlaki növények, kúszó-kapaszkodó életformájúak, száruk csavarodó, leveleik keresztben átellenesek, levéllemezük tenyeresen tagolt. A fajok részletes megfigyelést igénylő, apró morfológiai bélyegek alapján különíthetők el. A felfutó komló levelei tagolatlanok vagy karéjosak, 3-5 osztatú, ezzel szemben a japán komló levelei mélyebben tagoltak, 5-7 (-9) osztatúak. A komlófajok női virágait hártyaszerű murvalevél (bractea) veszik körül. A felfutó komló termős virágának murvalevele lekerekített csúcsú, míg a japán komló murvalevele hegyes csúccsal rendelkezik. A felfutó komló termős virágzatában - a japán komlóval ellentétben - a murvaleveleken, illetve a takarópikkelyeken sárga mirigyek figyelhetők meg. A komlófajok elkülönítésének fontossága hasznosíthatóságukból ered. A felfutó komló női virágzata évszázadok óta a sörgyártás és a gyógyszeripar alapanyaga. Nyugtató, alvási zavarokat enyhítő gyógynövényként ismert, azonban a japán komló nem alkalmazható a gyógyászatban.  Kulcsszavak: felfutó komló, japán komló, komlótoboz