A közvélemény Covid19-pandémiára adott reakciói a szélsőséges félelemtől a járvány okozta kockázatok teljes elutasításáig terjednek, amelyek egyik lehetséges magyarázata a kockázati tényezőkkel vagy a megelőző intézkedésekkel szembeni szkepticizmus. A szerzők alap- és mester-szakos hallgatói mintán vizsgálták különböző prevenciós rendelkezések támogatottságának kapcsolatát a járvánnyal összefüggő kételyekkel és egyéb lehetséges magyarázó változókkal (bizalommal, világnézettel, betegséggel összefüggő tapasztalatokkal). Kovarianciaalapú strukturális egyenletek modelljére épülő útelemzésük megerősíti, hogy a Covid-szkepticizmus erős előrejelzője a megelőző intézkedések támogatottságának, valamint fontos közvetítő szerepe tölt be e rendelkezések elfogadása és annak magyarázó változói között. A válaszadóknak feltett kérdések sorrendjének hatása is szignifikáns, vagyis azok, akik kérdőívének elején a prevenciós intézkedésekkel szembeni szkeptikus érvek szerepeltek, valamivel kevésbé támogatják a járványügyi rendelkezéseket másokhoz képest. A társadalmi szolidaritás, a tudósokba vetett bizalom és - meglepő módon - a mások iránti bizalom hiánya pedig növelheti a Covid-elleni lépések elfogadottságát. Az utóbbi összefüggés arra utal, hogy amikor az emberek nem bíznak másokban, saját védelmük növelése érdekében szigorúbb szabályozást igényelnek.  Kulcsszavak: koronavírus, szkepticizmus, strukturális egyenletek modellje