Háttér és célkitűzések Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy egy olyan eljárást mutassunk be, melynek segítségével megalapozottabban használható az eddig is széles körben alkalmazott Cronbach-alfa mutató. Módszer Elemzésünkben egy olyan, egyszerűen elkészíthető szimulációs eljárás alkalmazását javasoljuk, melynek segítségével az adatainkhoz igazodva egy, az adott helyzetben elvárt együttes konzisztenciaszint (átlagos korrelációs szint) eléréséhez szükséges Cronbach-alfa viszonyítási pontot adhatunk. Eredmények Elemzésünk ugyanis rámutat arra, hogy nemcsak a kérdőívben használt itemek számától, hanem a kérdőívben alkalmazott Likert-skála értékeinek számától is függővé kellene tenni a Cronbach-alfa mutató viszonyítási pontját. Szintén eredménye az elemzésünknek, hogy az alkalmazott formulával nem a hagyományosan meghatározott 0,7-es értéket kapjuk, hanem mind a Likert-skálától, mind pedig az itemek számától, illetve az elvárt, itemek közötti kapcsolati erősségtől függővé lehet tenni az elvárt Cronbach-alfa értéket. Következtetések A javasolt algoritmus segítségével a Cronbach-alfa mutatónak egy olyan alkalmazását lehet megvalósítani, mely alkalmas arra, hogy a kérdőívünkhöz (a válaszadási Likert-skálához) igazodva, illetve a skála itemszáma alapján referenciapontot adhassunk e megbízhatósági mutatóhoz.  Kulcsszavak: Cronbach-alfa, szimujláció, küszöbérték