Elméleti háttér: A féltékenység mérésének számos egydimenziós és komplex mérőeszközét különböztethetjük meg egymástól. A mérőeszközök egyike a diszpozícionális féltékenységet mérő 25 tételes Önbevallásos Féltékenység Skála. Cél: Az Önbevallásos Féltékenység Skála magyar nyelven nem érhető el, ezért a jelen tanulmány elsődleges célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú és széles életkori spektrumot átfogó mintán történő hazai adaptációja során szerzett tapasztalatok közreadása. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálaton alapuló kutatás során 1384 egészséges vizsgálati személy (átlagéletkor 27,3 [SD = 9,10] év) adatainak felhasználásával tártuk fel az Önbevallásos Féltékenység Skála faktorstruktúráját, annak illeszkedését, illetve teszteltük a mérési hatékonyság belső stabilitását. Eszközök: A tesztbattéria az Önbevallásos Féltékenység Skála mellett a validitás vizsgálatát szolgáló kérdőíveket az Epidemiológiai Kutatási Központ - Depresszió Skáláját, a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívet, a Pszichológiai Jóllét Skálák kérdőívet, a WHO Jóllét Kérdőívének rövidített változatát, a Kapcsolati Elégedettség Skálát, valamint a Rosenberg Önértékelés Skálát tartalmazta. Eredmények: A feltáró faktoranalízis a kérdőív négy dimenzióját azonosította (a Párkapcsolati gyanakvás, a Reális párkapcsolati féltékenység, a Társas féltékenység és a Testvérféltékenység), amelyek a teljes variancia 62%-át magyarázzák. A konfirmátoros faktoranalízis az eredeti, háromfakto- ros modellel szemben a négydimenziós modell esetén jelzett megfelelő illeszkedést. A reliabilitásvizsgálat magas belső konzisztenciát mutatott. A nemi különbség, a részletes életkori csoportok elemzése és a párkapcsolati státusz vonatkozásában kapott adatok igazolják a féltékenység konstruktumvaliditását. Továbbá, a korábbi empirikus kutatásoknak megfelelően a féltékenység és az önértékelés vonatkozásában kapott gyenge negatív együttjárás (r = -0,28; p < 0,001) és a féltékenység depresszióval kapcsolatos gyenge pozitív (r = 0,30; p < 0,001) és szorongással kapcsolatos mérsékelt pozitív korrelációja (r = 0,37; p < 0,001) alátámasztja az Önbevallásos Féltékenység Skála konstruktum validitását. A Párkapcsolati gyanakvás és a Reális párkapcsolati féltékenység korrelációs együtthatói értékes információval járulnak hozzá a féltékenység megítélésének adaptív vs. maladaptív voltához. Összefoglalás: Az eredmények tükrében az Önbevallásos Féltékenység Skála a diszpozícionális féltékenység mértékének megbízható és érvényes mérőmódszere, amely további populációszintű és klinikai mintán történő kutatás számára nyújthat adekvát mérőeszközt.  Kulcsszavak: féltékenység, Önbevallásos Féltékenység Skála, reliabilitás, validitás, önértékelés, szorongás, depresszió